Uniós pénzek - közvetlenül Brüsszelből

Magyarországnak jó esélyei vannak arra, hogy az előttünk álló két-három évben megháromszorozódjanak a közvetlen uniós pályázatokon keresztül szerzett támogatások. Erről Deutsch Tamás európai parlamenti képviselő beszélt a Plakátházban rendezett szakmai fórumon.

Deutsch Tamás a Kanizsai Kulturális Központ meghívására érkezett Nagykanizsára. A program célja az volt, hogy a térség polgármesterei, valamint pályázatírással, projektfejlesztéssel foglalkozó szakemberek számára adjon helyzetképet a közvetlenül lehívható brüsszeli források elérhetőségéről, jelentőségéről.

Miért éppen Deutsch Tamás?

Az Európai Parlament képviselőjeként dolgozó politikus itthon a Hét Határon Átnyúló Önkormányzati Szövetség elnöke. E szervezet a kettős állampolgárságról szóló eredménytelen népszavazás első évfordulóján, 2005 decemberében  jött létre azzal a céllal, hogy segítse a magyar-magyar szolidaritás erősítését, konkrétabban a határon belüli és azon túli magyar települések között teremtsen kapcsolatot, gyakorlati együttműködést.

Deutsch Tamás szerint – bár nem ez volt az eredeti cél - a szervezet ma pontosan azt nyújtja, ami az EU egyik legfontosabb érdeke. A képviselő szerint az uniós támogatási politika hamarosan – a következő költségvetés idején – az országok közötti regionális kapcsolatok felé fordul. A magyar és román, szlovák oldalon álló magyar települések együttműködése formailag pontosan ezt az interregionális kapcsolatot jelenti, melyek így jó eséllyel indulhatnak a közvetlen támogatásokért.

Milyen támogatásokról van szó?

Az Európai Unió költségvetésének csaknem a felét mezőgazdasági támogatásra, másik felét a regionális politika finanszírozására fordítja. Ebből származik például a hazai „uniós” pályázatok pénze. Van azonban egy harmadik kör is, azoknak a szakmai alapon nyíló támogatásoknak a köre, melyekről nem a tagországok döntenek, s a pályázatokat is közvetlenül az egyes uniós intézményekhez kell benyújtani. Erre évente 7-8 milliárd eurót szán az Unió, ám a következő költségvetéstől (2014-től) ez akár 15 milliárdra is nőhet.

A Hét Határ.. szerepe

2014 és a következő uniós költségvetés még messze van, ám ismerve az Unió nehézkes mozgását, ez a két év éppen elég lesz arra, hogy a költségvetés keretei kialakuljanak. Azaz ezekben a hónapokban már arról szólnak a viták, hogy nagyjából 2020-ig milyen programokat támogasson az EU. Ebbe pedig nekünk is bele kell szólni. Deutsch Tamás azt is kiemelte, hogy a magyar részvétel eddig minimális ezekben a programokban – szinte nincs hazai pályázó a közvetlen forrásokra. Márpedig lakosság-arányosan ennek a pénznek kb 2 százaléka Magyarországra kellene hogy vándoroljon, ez pedig a korábbi számok alapján 14-15 millió euró lehetne. Most dől el tehát, hogy a jövőben mire költik el ezt a pénzt.

Hogy ebbe a tervezésbe bele lehessen szólni, az kapcsolatokon és megfelelő terveken múlik. A Hét Határon… Szövetség éppen ezért nyitott májusban egy brüsszeli irodát, hogy a hazai információkat el tudja juttatni a kinti döntéshozókhoz. Kellenek a jó projektek, ötletek is. Ezek feltérképezését, az ötletek megismerését célozzák a nagykanizsaihoz hasonló tájékoztató programok is. 

A programról megjelent tudósítások:

• Akár a határokon átnyúló közös munka lehetőségével (Kanizsa Hetilap)
• Zalában is elkellenek az uniós források (hethatar.eu)
• Deutsch Tamásnak nincs lelkiismeret-furdalása a Twitter-bejegyzése miatt (Zalai Hírlap)

Megosztás:    Tweet