|
|
Itt iratkozzon fel, hogy minden programról időben értesüljön! |
A múzeumról
Az Erzsébet tér 15. szám alatti ház udvarának keleti oldalán látható egy késő barokk stílusú emeletes épület. 1800 körül magtár céljára építették. Az épület homlokzatát felül timpanon zárja, az apró kőkeretes ablakok alig tagolják a falsíkot. A bejárat vasajtaja lehet eredeti is. A belső berendezése utal a magtár jellegére. Ma az országban egyedülálló Magyar Plakát Háznak ad helyet.
A magtár mellett, a bejárattal szemben egy szép neoklasszicista villa látható. 1874-ben Krausz Mária nyaraló lakházaként készült. Közvetlenül a II. világháború előtt Lázár László gabonakereskedő birtokolta. Az 1996-ban felújított épület képtár szerepet kapott. Helyet ad állandó kiállítás keretében az Indiában új hazát talált Sass Brunner Erzsébet és Brunner Erzsébet (anya és leánya) kelet világba kalauzoló festményeinek, valamint a kanizsai születésű, de Kaposváron élő Z. Soós István festőművész életművének.
Magyar Plakát Ház
„A plakát csak eszköz, a közlés egy eszköze az eladó és vevő között, mint a távíró. A plakát a távírdász szerepét tölti be: ő nem ad közléseket, ő közvetíti őket. Nem kérdezik a véleményét, hanem elvárják tőle, hogy világos, jó és pontos közvetítést létesítsen.” (A. M. Cassandre)
A pályázat támogatásával lehetőség nyílt egy belvárosi műemlék-épület teljes körű rekonstrukciójára, valamint egy törzsgyűjtemény megalapítására. Maga az épület egy 18. századi magtárépület, kétszintes, 4+2+4 ablaktengellyel, a középső rész felett timpanonnal, kőkeretes kisebb ablakokkal, földszinti bejárata ugyancsak barokk kőkeretben eredeti vasajtóval. A késő barokk stílusú épületet 1800 körül magtár céljára építették, erről tanúskodik mai homlokzata is. Az 1920-30-as években az 1846-ban alapított Danneberg J. és Weisz gabona- és terménykereskedő cég használta raktárnak.
Az információs társadalom korában a kulturális intézmények sorában központi szerepet játszanak a kiállítóhelyek, múzeumok, művelődési központok és a könyvtárak, nemcsak mint a nemzeti és lokális értékek gyűjtői, őrzői és tanulmányozói, hanem mint az oktatás, a kutatás, az idegenforgalom és a turizmus valamint a kulturális szórakoztató ipar legfontosabb szolgáltató „vállalatai”. A Magyar Plakát Házban az időszaki kiállítások is valójában a muzeális intézmény két adottságának, az épület és a gyűjtemény aktualizálására szolgálnak modern eszközökkel. A kiállítás látogatói egy régi magtárépületben egy modern muzeális galériát találnak. A magtár múzeum a múzeumban, időzárvány.
A Magyar Plakát Ház kialakítása egyrészt Nagykanizsa idegenforgalmi kínálatát hivatott színesíteni, másrészt a belvárosi rehabilitáció része is.
A plakátgyűjtemény nélkülözhetetlen forrása lesz a történeti, ipartörténeti, biográfiai, művészettörténeti, de más irányú kutatásoknak is. A magyar múlt eseményei mozaikszerűen rajzolódnak ki az egykorú plakátok képeiből, szövegéből, míg a grafikai plakátok a hazai művészeti élet értékes dokumentumai. A megalapítandó gyűjtemény magában foglalja majd a Magyarországon az 1801-től megjelent szöveges plakátokat, és a grafikai plakátokat 1885-től kezdve.
